Jelentős költségvetési válsággal és a lakosság mély elégedetlenségével kell szembenéznie a budapesti kormánynak – írta az aug. 23-ai romániai sajtó. A Ziua szerint "Magyarország még mindig keresi következő miniszterelnökét", miközben Budapesten "öncélú bejelentések hangzanak el". A Cotidianul a legtöbb lapban említett Kis Péter és Gyurcsány Ferenc mellett további három – Szili Katalin, Hiller István, Veres János – kormányfőjelöltről írt. A legjelentősebb román pénzügyi-gazdasági napilap, a Ziarul Financiar is úgy tudja, hogy Kis és Gyurcsány közül választ az MSZP aug. 25-én. A lap szerint a magyar belpolitikai válság Medgyessy Péter és az SZDSZ "közötti veszekedés miatt" robbant ki, aminek az az alapja, hogy "a budapesti kormány jelentős költségvetési válsággal és a kormányintézkedésekkel szembeni mély lakossági elégedetlenséggel" került szembe. Az újság véleménye szerint Medgyessy "kormányátalakítással akart javítani kabinetje megítélésén", de Csillag István gazdasági miniszter menesztése miatt szembekerült a kisebbik koalíciós párttal. S hogy elkerülje a még súlyosabb belpolitikai válságot, a miniszterelnök benyújtotta lemondását – írta a román lap. /Román lapok a magyarországi belpolitikai fejleményekről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./
2006. február 27.
Politikusok védik a famaffiát – olvasható a Jurnalul National számaiban. Közöltek egy Melles Előd által a gyergyói erdőkerület volt főnöke, Verestóy Attila szenátornak küldött levelet, amelyben Garda Dezső képviselőt panaszolta be, és azt tanácsolta, hogy a szenátor magyarázza el a Nemzeti Gárda természetvédelemmel foglalkozó főnökének, „miként állnak a dolgok”. A román lap hosszan sorolta a Hargita megyei erdőkben történt törvénytelenségeket. A lap szerint Melles Előd is, Verestóy Attila is visszautasította az újságírók kérdéseire a választ. Garda Dezső viszont válaszolt, terjedelmes interjút készítettek vele. Garda konkrét tényekkel bizonyította: Gyergyó környékén a famaffiának szoros kapcsolata van a politikummal. -A Ziarul Financiar szerint a munkavállalók száma először tavaly növekedett az utóbbi tizenöt évben. 1990-ben 8 156 000 munkavállalót jegyeztek, számuk 2004-re 4 421 ezerre süllyedt, és 2005-ben 4 537 ezer volt. /R. Gy.: Román lapok szemléje. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./
2006. október 25.
A tüntetők nem térhetnek vissza Budapesten a Kossuth térre. Budapesten körülbelül 130 sérültet láttak el a tüntetések során kapott lőtt és zúzott sérülésekkel. A beszállítottak között 3 továbbra is életveszélyes. Egyes információk szerint az utcai zavargásokban 19 rendőr sérült meg, körülbelül 100 embert vettek őrizetbe. Október 23-re helyreállt a tömegközlekedés, de a Kossuth téren továbbra sem áll meg a metró. Az egyik fővárosi Fidesz-irodának az ajtaját emberi ürülékkel kenték be, az MSZP XI. kerületi irodájába pedig Molotov-koktélt dobtak. Az SZDSZ XII. kerületi irodájába is éghető anyaggal teli üveget dobtak. – A lőfegyver alkalmazásán kívül minden kényszerítő eszköz bevetésére engedélyt kaptak a rendőrök – közölte Gergényi Péter budapesti főkapitány, aki visszautasított minden vádat az október 23-i zavargások rendőrségi kezelésével kapcsolatban. Azt sem tartja elhibázott lépésnek, hogy a Kossuth teret kiürítették. A budapesti zavargások csak tovább erősítik a közép-európai politikai fejleményekkel kapcsolatos EU-aggodalmakat, az Uniónak ugyanakkor vannak hathatós válaszeszközei arra az esetre, ha ezekben az országokban veszélybe kerülne a demokrácia – írta a Financial Times. „A második magyar forradalom”, „Gyurcsány fejedelem és Nagy Imre forradalmának országa – Megemlékezés cirkusszal”, „Polgárháborúra készül Magyarország?” – ilyen címekkel számolt be az október 24-i romániai sajtó a Budapesten zajló eseményekről. A Ziarul Financiar szerint a kormánnyal szemben elégedetlen magyarok kihasználták az 1956-os forradalom emlékünnepségeit, hogy az utcán követeljék Gyurcsány lemondását. A Romania Libera újságírója megjegyezte, hogy a magyar államfő nemzeti egységre szólított fel, de ezt nehezebb megvalósítani egy olyan kormányfővel, aki beismerte, hogy hazudott. A Hotnews.ro című internetes hírportál szerint Gyurcsány „hataloméhsége”, és a miniszterelnök MSZP-s politikusok általi támogatottsága miatt Magyarországon polgárháború törhet ki. /Aggasztják az EU-t a budapesti fejlemények. Egyre sötétebb a Közép-Európáról alkotott kép alpolgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2007. augusztus 3.
A nagyváradi származású Teszári Zoltán, az RCS&RDS tulajdonosa lesz a Romániában élő második dollármilliárdos – adta hírül a Ziarul Financiar című gazdasági-pénzügyi napilap. A 37 éves, leggazdagabb romániai magyar üzletember vállalatát ugyanis a lap szerint bejegyzik a londoni tőzsdén, és ezután kiderülhet, hogy vagyona a bűvösnek vélt egymilliárd dolláros határt is meghaladja majd. A telekommunikációs vállalat a harmadik generációs mobiltelefon-szolgáltatás biztosítására vonatkozó engedélyt is kapott, így ezentúl nem csak a vezetékes távközlés, hanem a mobiltelefon piacon is terjeszkedhet. Optimistább becslés Teszári vállalatának összértéke eléri a 2,5 milliárd dollárt (majdnem 2 milliárd euró). A Capital pénzügyi hetilap 2006-os toplistája szerint Romániának két dollármilliárdosa is van, az egyik – s egyben a leggazdagabb román – az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragan, akinek javait 1,3–1,6 milliárd dollárra becsülték, a második helyezett pedig Ion Tiriac egykori teniszcsillag, akinek vagyona 1,2–-1,5 milliárd dollárra tehető. /Megvan második dollármilliárdosunk? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2008. január 31.
Egy új magyar párt megjelenése a román belpolitikai porondon veszélybe sodorja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) létét – írta január 30-i számában a Ziarul Financiar napilap. A lap emlékeztetett arra, hogy a RMDSZ tizenkét esztendeje különböző módon vette ki részét a kormányzásból. A Demokratikus Konvenció keretében 1996 és 2000 között kormányzati szerepet vállalt, majd kívülről támogatta Adrian Nastase kabinetjét, most pedig a liberálisokkal együtt van jelen a kormánykoalícióban. Az RMDSZ tehát nélkülözhetetlen volt a kormányalakítás szempontjából minden olyan román párt számára, amely megnyerte a választásokat – szögezte le a Ziarul Financiar. /Lapvélemény. Az MPP megjelenése veszélybe sodorja az RMDSZ létét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./
2008. május 19.
Nem csak szakmai érvek mentén kell a hazai közvélemény elé bocsátani Románia fejlesztési régióinak és adminisztratív felosztásának újraszervezését, a megértést akadályozó előítéleteket is meg kell szüntetni – ezért szervezett konferenciát az árkosi Európai Tanulmányok Központja és az Új Magyar Szó, elsősorban a román sajtó képviselői számára. A találkozón a Romania Libera és Gardianul napilap, a román közszolgálati televízió és rádió, a Ziarul Financiar gazdasági napilap, a Mediafax és a NewsIn hírügynökségek újságírói előadásokat hallgathattak meg a régióátszervezés problémájáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ kidolgozott egy javaslatot, de egyelőre ennek elfogadtatásában nincs érdemi partnerük a román politikai palettán. Komplexebb lesz a régiópolitika az Európai Unió szintjén, mutatott rá Winkler Gyula EP-képviselő. Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője elmondta, a jelenlegi régiós felosztás az elmaradott térségek helyzetén nem javított. „Miközben regionális fejlesztésről beszélünk, gyakorlatilag egyetlen fejlesztési projekt sem született, amely legalább két vagy három megyét átfogott volna” – mondta. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem részéről Telegdy Balázs oktató, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem részéről Cziprián Lóránd, a Politika és Közigazgatástudományi Kar sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának tanulmányi igazgatója tartott előadást. A sajtó képviselőinek szinte semmilyen információjuk nem volt az RMDSZ projektjéről. A bukaresti román szerkesztőségvezetőket hiányolták az árkosi konferenciáról. A konferencián az “Egy anakronisztikus autonómia” című kötetet kezdték osztogatni, mely a székelyföldi románság elleni “etnikai tisztogatás” fölött tört pálcát. A Ioan Lacatusu és Ioan Solomon által írt kötet szerint a magyarok által többségben lakott régiókban a románokat hátrányos megkülönböztetés éri a munkavállalásban, és a román nyelv kiszorult nemcsak a köztérből, hanem a közigazgatásból is. /Illyés Judit, Isán István Csongor: Régiók román szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2008. július 16.
Romániában 35 ezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról – adta hírül a Ziarul Financiar című napilap. A mérnökhiányt az is növeli, hogy a romániai felsőoktatási intézményekből évente csak 8 ezer fiatal kerül ki. A helyzetet rontja, hogy egyharmaduk külföldön keres állást, másik része pedig nem elég felkészült. /35 ezer mérnök hiányzik a honi munkaerőpiacról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./
2008. augusztus 26.
Idén rekordnagyságú, 10 milliárd euró értékű közvetlen külföldi tőkeberuházás áramolhat Romániába – adta hírül a Ziarul Financiar gazdasági-pénzügyi újság. Az első félévben a külföldi közvetlen beruházások értéke 5 milliárd euróhoz közelített, ez 60%-al több az előző év hat hónapjához viszonyítva. Romániába tavaly 7 milliárd euró áramlott be külföldi tőkeberuházás révén, ami visszaesést jelentett 2006-hoz képest, amikor 9 milliárd eurót jegyeztek. Ez a kimagasló érték azonban főként a Román Kereskedelmi Bank (BCR) privatizációjának köszönhető, amelynek során az osztrák Erste Bank többségi részesedést szerzett a román pénzintézetben. /Évi 10 milliárd euró külföldi beruházás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2008. november 6.
Gazdasági nehézségei ellenére Magyarország legalább öt évvel Románia előtt van – írta november 4-i számában a bukaresti Ziarul Financiar gazdasági-pénzügyi újság. Romániában az egy főre eső hazai bruttó össztermék az idén 9 ezer euró, ezt az értéket Magyarország már öt évvel ezelőtt elérte. Romániának szerencséje van az elmúlt négy évben beáramlott külföldi beruházásokkal, hiszen az egy főre eső hazai bruttó össztermék 2004-ben még csak 4 ezer euró volt, amit Magyarország már tíz évvel azelőtt, vagyis 1994-ben elért. Magyarország 1994 és 2008 között 100 milliárd dollárral bővítette a kivitelét, Románia pedig ugyanebben az időszakban csak 42 milliárddal növelte exportját – olvasható a Ziarul Financiarban. /Még mindig nagy Románia hátránya. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./
2008. december 3.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) lesz a mérleg nyelve Romániában, őt fogják „körüludvarolni” mind a szociáldemokraták, mind a demokrata-liberálisok, de a stabil többséghez a magyarok szervezetét is be kell vonni – ebben a bukaresti kommentátorok egyetértenek. A két első helyezett eredménye között elhanyagolható a különbség. A Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta választási szövetség (PSD-PC) a képviselőházi és szenátori posztokért vívott küzdelemben a voksok 33,09, illetve 34,16 százalékát szerezte meg, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 32,36, illetve 33,57 százalékot mondhat magáénak. Ez megkönnyítheti Traian Basescu államfő helyzetét, hiszen nem kell „automatikusan” az általa nem kedvelt szociáldemokraták valamely politikusát megbízni majdani kormányátalakítással. Az igazi „királycsináló” ebben a helyzetben csakis a Calin Popescu Tariceanu által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) lehet, amely 18,57, illetve 18,74 százalékot szerzett. A Ziarul Financiar és az Evenimentul Zilei egyaránt tudni véli, hogy a liberálisok először a magyarok érdekvédelmi szervezetével akarnak megállapodást kötni. /Román sajtó: Szükség lesz az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2009. július 1.
Az üzleti élet legfontosabb szereplőinek friss rangsorában Teszári Zoltán, a telekommunikáció területén érdekelt üzletember a negyedik helyet foglalta el. A tíz legnagyobb romániai vállalkozó befolyása alatt álló magánvállalatok négymilliárd euró értékű üzletet bonyolított le az elmúlt évben, derült ki a „A legnagyobb játékosok a gazdaságban” című kiadványból. A Ziarul Financiar által készített összesítésben – amely csak a romániai hátterű vállalkozásokat állítja nagysági sorrendbe –az élre Ion Tiriac cége került, akit Cezar Rapotan és Ioan Niculae követ. Mindhárom üzletember ötszázmillió euró feletti mérlegfő-összegű vállalatot tud magáénak. Őket követi a médiától következetesen elzárkózó Teszári Zoltán, aki a tulajdonában álló RCS&RDS csoporttal (a becslés szerint 479 millió eurós üzlet) az egyedüli a tíz közül a telekommunikációs szektorból. /Magyarok az élbolyban. Teszári Zoltán negyedik a legfontosabb üzletemberek listáján. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
